Besztercei szilva

Prunus domestica L. var. amygdalina L.

A besztercei szilva vagy hosszú szilva, kék szilva, magvaváló szilva, házi szilva hazánkban az alapértelmezett szilva. A szilva! :) Mindenki által kedvelt és ismert, régi fajta. Beszterceinek csak itthon nevezzük, a német orvosok magyar szilvának ismerték. A sötétkék héjú, sárga húsú, kissé megnyúlt formájú szilva szeptember elején érik. Teljesen magvaváló. 15-16% cukortartalmú, édesen savanykás ízű, aszalásra, lekvárnak, de pálinkának is kiváló. Első gyümölcsünk, amely európai hírnevet szerzett a magyar gyümölcstermesztésnek. 

Szíriában termesztették az első nemes szilvát, s Damaszkuszban aszalták, így jutottak Rómába. Már akkor is az emésztésre gyakorolt hatásáért kedvelték. A damaszkuszi szilvák a többi nyugat-ázsiai gyömölcshöz hasonlóan a Balkánon, Itálián és Hispánián át kerültek nyugatra és északra. Ez nem fajtanév volt, hanem a Szíriából érkező fajokat hívták így. Először a Szerémségben bukkant fel, első hazai említése 1522-ből való. Neve alapján az erdélyi Besztercén nemesítették, innen terjedt el. A 16. században az aszalás terjedésével hazánkból került forgalomba Európában. Az aszalt szilvát gyógyszertárakban használták, a nemesítést is valószínűleg a gyógyszerészek szorgalmazták. Az aszalást kemecében végezték. Sok helyen az aszalt szilvát hús helyett is használják, például levesben. Gyógyító hatásúak a belőle főzött szilvalekvár és pálinka is.

Sózókörte

Pyrus x austriaca

A sózókörte, osztrák körte vagy fekete körte a vastaggallyú körte és a vadkörte keresztezéséből alkotott hibrid. A Nyugat-Dunántúlon, Burgenland- ban és Stíriában termő fajta, igazi monarchiás körte. :) Mint kultúrtörténeti relikvia természetvédelmi oltalom alatt áll. Eredetének köszönhetőn igen ellenálló fajta, apró termése szeptemberben érik, amelyet Ausztriában cseresznyekörteként árulnak. A fa alatt puhul meg, fogyasztásra kevéssé alkalmas, ezért elsősorban pálinkát főznek belőle. Sokak szerint ebből  készül a legjobb göcseji körtepálinka. 

Véralma

Véralma

Az őshonos gyümölcsfajták megőrzésére idén márciusban országos mozgalom indult. Ezek közt kétségkívül az egyik legérdekesebb a véralma. Milyen lehet? Az interneten szó szerint se kép, se hang a témában, pedig általában egy kis vérre mindig rárepül a média. :) A piros gyümölcsök lelkes híveként utánajártam a kérdésnek. 

A véralma virága

A németek is őshonos fajtának tekintik. Botanikai források szerint  hibrid, amelyről 1910-ben tettek először említést. Nálunk cigányalmaként is emlegetik, de több sötétvörös fajtát is így hívnak, ezért nehéz lenne ez alapján beazonosítani, de könnyen lehet, hogy a véralmával is ez a helyzet. A véralmaság lényege a vörös gyümölcshús - a vérnarancshoz hasonlóan. 

A véralmafa bőtermő és ellenáll a varasodásnak. Az ágak színe is vöröses, illetve a korai levelek is, ezért díszfaként is népszerű. Eleinte világos színű a termése, de héja és gyümölcshúsa is vörössé válik a késő őszi szüret idejére.  A gyümölcs színe alapján magas a vastartalma, és tele van antioxidánssal. Különböző fajtái vannak, ízük alapján édes, édes-savanyú és savanykás, színük a csíkostól a tűzpirosig változik. 

A parafa

             Quercus suber

A parafa összefoglaló név, különböző fák ágairól és törzseiről lefejthető fakéreg. A legfontosabb parát termő fa a paratölgy. A paratölgy a bükkfafélék családján belül a tölgy nemzetségbe tartozik, a mediterrán vidékek egyik meghatározó gazdasági növénye. Délnyugat-Európában és Északnyugat-Afrikában őshonos, de díszfaként ültetik Angliában és Kínában is. Hazánkban például a Vajdahunyad vára mellett, de különböző arborétumokban is meg lehet tekintetni. 

A paratölgy örökzöld növény, 20 méter magasra is nőhet. Kitűnő talajjavító hatású. Fagyérzékeny, minél délebbre haladunk, annál jobb minőségű parája van. Nem véletlen, hogy Portugália a legnagyobb parafatermelő ország. A tölgyfa levelei hosszúkásak, sötétzöldek, szélük fűrészes. Makkja rovarölő hatású. 

A termelés időigényes, ezért nagy területen kell ültetni. A kérget először csak a 25 éves fákról lehet lefejteni, utána pedig 9-12 évenként lehet újra betakarítani. A korai szüretek gyengébb minőséget eredményeznek: ezt "hím parafának" nevezik, ebből zsindely készül. Egy fa 12 fejtést él meg. Speciális képzettség kell a begyűjtéshez, hogy a fa ne sérüljön meg közben. Az eljárás tehát nem károsítja a fákat, nem kell fákat kivágni hozzá. A kéreg megújuló erőforrás, egyszerűen újranő. A fák élettartama 150-250 év, a matuzsálemi korú fákat is csak engedéllyel lehet kivágni. Az erdeje értékes, veszélyeztetett állatfajoknak (madarak, pillangók) ad otthon.

A parafa rugalmassága és vízátnemeresztő tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy dugóként használhassák fel a boros és pezsgős palackokhoz. A termés 60%-ából dugó készül. A 17. század közepéig csak olajos rongyot használtak a palackok tömítésére.  A fa buborék szerkezete miatt kiváló tűzálló és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, ezért egyre gyakrabban használják burkolóanyagként. Természetes és antiallergén, ezért minden otthonba ajánlható. Alacsony sűrűsége miatt használható úszónak is a horgászathoz.

Egyedülálló tulajdonságai számtalan felhasználási lehetőset nyújtanak. Lehet belőle készíteni téglát, amely külső burkolóelemként használható. Táskákat, ruhákat, cipőket és esernyőket is készítenek belőle. Fafúvós hangszerek alkotóelemei közt is megtalálható, mert légmentes zárást biztosít, de az űrhajózásban is használják. Érdemes felfedezni magunknak ezt az univerzális és természetes anyagot! 

Szederlevél

Szederlevél

A szeder a rózsafélék családjába tartozik, mint a málna,  sötétlila gyümölcsei miatt a népnyelvben fekete málnának is nevezik. Erdei túrák során kellemes meglepetés, ha vad szedret talál a vándor. Európában, Észak-Afrikában, Elő-Ázsiában és Észak-Amerikában honos. Tüskéi miatt nem volt túl népszerű, Angliában és az Egyesült Államokban kezdték a tüske nélküli fajokat termeszteni, ezek a kertekben a legnépszerűbbek. 

A növény egyetlen része sem mérgező. Kevesen tudják, hogy levele gyógynövényként használatos. Már az ókorban is használták Európában és Ázsiában kúra jelleggel. Galeneos, az római hadsereg orvosa, szederlevelet rágatott a katonákkal, hogy erősítse immunrendszerüket és az ínyeket, valamint  sebgyógyításra is használták. Ez elsősorban a tannin- és C-vitamin tartalmának volt köszönhető. Teája hasmenés ellen, torokgyulladásnál gargarizálásra, sebek és kiütések esetén borogatásra ajánlott. A cukorbetegség elleni teakeverékben is megtalálható. Továbbá a menstruációs ciklus beállítását is segíti. A teát egész nap lehet inni, nincs ismert mellékhatása. Kesernyés íze miatt mézzel ízesíthetjük. Gyűjtési ideje május-június.

A gyógyhatást fermentálással fokozhatjuk. Törjük össze sodrófával a leveleket, majd nedves ruhába tekerve tegyük meleg helyre. 2-3 nap után rózsaillatú lesz. Szárítsuk meg felhasználás előtt. A leveleket forraljuk a vízzel együtt, így intenzívebb lesz a hatás. 

A szeder sötétlila  színe magas antocián tartalmáról árulkodik: az ismert antioxidáns vegyület mérsékli a szabadgyökök káros hatását, s így csökkenti a rákbetegség kockázatát. Az antocián ezen kívül gyulladásgátló, érvédő hatású, javítja az emlékezőképességet és szabályozza a vérnyomást. Vas- és C-vitamin, és karotintartalma magas. Lekvárja enyhén hashajtó hatású, tejturmixban viszont kifejezetten intenzív. 

A jó öreg szóda

Szódavíz, bubis víz, szikvíz, savas víz, szóda, mindenki ugyanarra gondol, van, aki magában, málnaszörppel vagy fröccsnek issza. Sosem ment ki a divatból, csak  az ásványvíz lobbinak köszönhetően átalakult a használata. A 19. században a szikvízgyártó kisiparosok üvegben árulták, a 20. század elején jelentek meg a fém szifonok. Ma műanyag palackokban forgalmazzák. 

A szóda 2004-ben lett Hungaricum, de kevesen tudják, hogy Jedlik előtt már voltak kísérletek az előállítására. Joseph Pristleynek az angol Királyi Természettudományos Akadémia 1773-ban kitüntetést adományozott a szénsavas víz feltalálásáért. 1783-ban a genfi Jacob Schweppe egy hatékony, ámde titokban tartott módszert talált fel a mesterséges szénsavas ásványvíz nagyipari előállítására. A szifonfejet Charles Plinth alkotta meg és szabadalmaztatta 1813-ban. Jedlik Ányos 1826-ban készített először szénsavas vizet, majd létrehozta az első szikvíz üzemet. Ő tette lehetővé a szóda olcsó és nagyüzemi gyártását hazánkban, megoldva a felmerülő problémákat, többek között a gáz minél jobb elnyeletését. Egy anekdota szerint Vörösmarty és Jedlik Ányos egy borozgatás alkalmával, Jedlik szódájával felspriccelt borát kóstolva jegyezte meg: “Spritzer? Túl németes. Legyen inkább fröccs!” Vörösmarty a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával higított bort: „Fölfelé megy a borban a gyöngy; jól teszi. Tőle senki e jogát el nem veszi.”. Ausztriában a mai napig Sritzernek vagy Gespritzternek nevezik a fröccsöt, de a szódával higított gyümölcsleveket is.

A szódás patron ára jóval kedvezőbb, mint a szénsavas ásványvizeké, ráadásul könnyebb is  cipelni. Sokan azt gondolják, hogy már nem is lehet kapni. A szóda elkészítése egy percet vesz igénybe. A szifonban helyet kell hagyni a gáznak, majd fel is kell rázni, hogy a szénsav jobban eloszoljon benne. A legújabb dizájn igazán gyönyörű, az új fejek műanyag borításúak, így véletlenül sem fagy rá az ujjunk a patronra.  Frissítő italokat készíthetünk belőle citromfű, bodzaszörp vagy menta hozzáadásával is. 

A szénsavas víz oltja leginkább a szomjúságot, segíti a vesék kiválasztó szerepét, görcsoldó hatása is van, megkönnyíti az emésztést. A szénsavnak savasító hatása van, de semmit sem kell túlzásba vinni. 

Vörös cikória, az olasz zöldségek királynője

(Cichorium intybus var. foliosum) 

A radicchiot (radikkiót) leginkább salátakeverékekből ismerjük, de egyre gyakrabban lehet egészben is kapni. Íze kesernyés, mint a cikóriáé, ami az emésztés elősegítése szempontjából hasznos. Különleges színét egy fura kertészeti megoldás adja, amely egy belga kertésztől származik. Vörös-fehér színét a fény megvonásától kapja. A sötétben a klorofill lebomlik, helyette pedig az intibin nevű vörös színanyag kerül túlsúlyba. 

A zöld növény

Termesztése 
A cikóriát már a rómaiak is ismerték, Plinius írt vértisztító hatásáról, továbbá álmatlanság ellen ajánlotta. Modern termesztése a 15. században kezdődött, az olasz Veneto és Trentino régiókban, de a vörös színhez szükséges termelési módot, a "fehérítést", amely a vörös-fehér színt eredményezi, Francesco van Den Borre 1860-ban találta ki. Miután felszedik a radikkiót, vízbe teszik egy sötét helyre, ahol a fény hiányában alakul ki különleges, márványos színe. Ősszel és tavasszal termesztik. Az őszi vetésnél a hideg miatt a kesernyés íz megszelídül. A napos helyet és a tápanyagban gazdag talajt kedveli. 


Gyógyhatása
A vörös színt adó ibitin nyugtató és fájdalomcsillapító hatású. A levelekben található illóolaj a bélférgek ellen hatásos, ezért az állatok takarmányába is keverik. 


Felhasználása
Nálunk leginkább salátába keverve fogyasztják, Olaszországban viszont olíva olajjal grillezve, sütve, töltve, rizottóba, spagettibe és pizzába keverve is készítik. 


Fajtáit a régiókról nevezték el.

Radicchio Rosso di Chioggia a legelterjedtebb kerek fajta, borvörös, tömött levelekkel, márványos erezettel.

Radicchio Rosso di Verona ovális, közép-vörös színű levelű fajta.

Radicchio Variegato di Castelfranco bézs-fehér színű fajta, piros foltos laza levélzettel.

Radicchio Rosso di Treviso Tardivo az egyik legviccesebb küllemű fajta, levelei hosszúkásak, keskenyek, mélyvörös színűek, a szár fehér színű. Díszítésre leginkább ez alkalmas.

Radicchio Rosso di Treviso Precoce hasonlít leginkább a  cikóriára, hosszúkás, mélyvörös leveleinek erezete fehér, ovális fejet képez.

Radicchio Grumolo lehet zöld vagy bordó, ez hasonlít a leginkább a fejes salátához.

Cikória

 Cichorium intybus var. foliosum

A cikóriáról elsőként a cikória kávé jut eszünkbe (pl.: a Maci kávé), pedig kiváló alapanyag a salátába. Valójában a mezei katáng nemesített változata, amelyet gyógynövényként használunk. Ebből alakultak ki a gyökeréért termesztett fajok, amiből a pótkávé készül, illetve a leveléért termesztett fajok, amiből saláta lesz. Hazánkban főleg takarmányozásra és pótkávé készítése miatt termesztik. A salátának termesztett fajok főleg Franciaországban, Németországban, Hollandiában kedveltek. Íze kesernyés, de minél fehérebb, annál kevésbé. Európában, Afrikában és Ázsiában őshonos. 

Gyökeréért termesztett fajta

Gyógyhatása

A levél kedvezően hat az emésztésre, emészthető rostokat, sok meszet, jódot és foszfort tartalmaz. Karotintartalma a sárgarépáéhoz hasonlít. A gyökér inulintartalma kedvezően hat a probiotikus bélflórára. A gyökérben található illóolaj hatékony a bélférgek ellen, ezért használják takarmányként. Németországban régóta ismert, tonik formájában is használják, de gyógyhatású epekő, bélhurut ellen, arcüregproblémákra, zúzódásokra is.


A cikória kávé enyhén vízhajtó hatású, káliumtartalma kedvezően befolyásolja a szervezet vízháztartását. A benne lévő tejsavak nyugtató hatásúak. Segíti a zsírok lebontását és a máj méregtelenítő funkcióit, kedvező a bélflórára. Immunerősítő hatású.

Petrezselyem

Gyökérpetrezselyem

A petrezselyem hazánkban az egyik legelterjedtebb fűszernövény, de gyógyhatásait kevesen ismerik. Leginkább a húsleves jut róla eszünkbe, elkészítéséhez a szárát és levelét egyaránt felhasználjuk. A Földközi-tenger vidékén őshonos növény, neve a görög petrosz: szikla és szelion: növény szavakból származik. Kétéves növény, az első évben gyökeret és levelet fejleszt, a második évben magszárat. Két alapvető fajtája van: a gyökérpetrezselyem és a levélpetrezselyem.

Sima levelű
metélőpetrezselyem

A gyökérpetrezselyem erős, húsos karógyökeret fejleszt, levelei is felhasználhatóak ízesítésre. A metélőpetrezselymet lombjáért termesztik, gyökerei elágazóak és vékonyak. Állandó szedés mellett is hoz új leveleket, ezért a fűszerkertbe, balkonládába hasznosabb, népszerűségét is ennek köszönheti. Két fajtája van, a fodros és a sima levelű. A fodros színe halványzöld, íze nem olyan intenzív, mint a sima levelűé, ezért célszerűbb a simát választani. Zöldség- és virágágyak szegélyezésére is kiváló.

Leveleit nyersen is érdemes felhasználni. A tabouli saláta sok petrezselyemlevéllel, kis kuszkusszal (vagy bulgurral), paradicsommal és citromlével készül. De vághatjuk nyersen bármibe, joghurtba, salátára. 

Gyógyhatása kevésbé ismert. A leveléből fűzött tea vízhajtó és emésztést elősegítő hatású, a sejtközi folyadék kihajtására is jó ízületi gyulladás esetén. Megelőzi a vesekő kialakulását. Lúgosító hatású. Fogínyvérzés enyhítésére is ajánlják. Tisztítókúrákban, méregtelenítés során jól használható. Várandós anyáknak nem ajánlott. 

Snidling

Allium schoenoprasum

A metélőhagyma vagy snidling a kezdő kertészek kedvence. Nagyon hálás növény, egész évben terem. Akinek csak egy ablaka van, az is bátran belevághat. A snidling jól passzol a magyar konyha hagymát-hagymával ízvilágához, minden ételt fel lehet vele dobni. Levesbe, szendvicsre, túróhoz, krumplihoz, salátához jó kiegészítő. 

Története

Ez az egyetlen hagymafajta, amely Amerikában, Európában és Ázsiában egyaránt őshonos. 5000 éve ismert növény, latin neve a görög sás és póréhagyma szavakból származik. A rómaiak napégés és torokfájás ellen használták. Romák körében a rontás ellen és jóslásra használják. A francia és svéd konyha hagyományos fűszere, de más népek körében is kedvelt.

Termesztése

A földből viszonylag lassan kel ki, vetés után 3-4 hét múlva jelenik meg. Sok nedvességet és tápanyagban gazdag talajt igényel. Ablakba érdemes palántát venni. Mivel júniustól virágzik, virágágyás szélére is lehet ültetni. Jó rovarriasztó hatású, ennek ellenére virágait gyakran látogatják a méhek. A félárnyékot kedveli. A kinti töveket télre érdemes bevinni a lakásba az ablakba. Télen jó vitaminforrás. :)

Gyógyhatása főleg frissen vágva érvényesül, a fokhagymához hasonlóan, de enyhébb formában, jótékony a keringési rendszerre.