Böjt és tavaszi megtisztulás

A keresztény kultúrkörben a 40 napos böjt első napja hamvazószerda, amellyel Jézus böjtjére és kínszenvedéseire emlékeznek a katolikus hívek.
Húst utoljára húshagyókedden lehet fogyasztani, a farsang utolsó napján, amely egyben a télbúcsúztatás ünnepe is. A farsangot záró karnevál szóban a különböző magyarázatok szerint a "carne" hús elhagyása őrződött  meg. A hamvazószerda elnevezés eredete arra a szokásra nyúlik vissza, hogy a 12. századtól a papok az előző évi szentelt barka hamujával keresztet rajzoltak a hívek homlokára, és ezt mondták: "Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel." A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjtöt egyes helyeken felfüggesztetik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ezt nevezik torkoscsütörtöknek. 

A húsvét előtti nagyböjtöt nevezték negyvenlőböjtnek is, mert csak naponta egyszer, napnyugta után ettek 40 napon át. Fontos megjegyezni, hogy a vasárnapokat nem számolták bele a böjtbe. Böjt idején tilos volt a bál, a hús, a zsír, a zsíros étel fogyasztása, a férfiak abbahagyták az ivást. :-) A jezsuiták azt tartották, hogy a böjti napokon is szabad tojást és tejtermékeket fogyasztani. A kedvenc böjti ételek voltak a gabonafélékből készült cibere és kiszi, valamint a hüvelyesekből (borsó, bab, lencse) készült ételek. A cibereleves búza vagy rozskorpából készült, melyet cserépedényben forró vízzel felöntöttek, néhány napig erjesztették, majd behabarták liszttel, tejföllel, és főztek még bele kölest vagy hajdinát. A kiszi hasonló étel, savanyú, kocsonyás zabból készült lisztpép. 

A böjtöt már az egyiptomi orvosok is alkalmazták gyógyító jelleggel. Napjainkban a különböző kultúrák beáramlásával a böjtök egész tárházát ismertük meg. Ezek célja általában nem vallási, hanem egészségügyi meggyőződésre vezethető vissza.  Lényege a szervek méregtelenítése, a megújulás, amely általában együtt jár a fogyással is. A tisztítókúrákat érdemes a természet megújulásával szinkronban csinálni. Akiket nem kötnek a vallási előírások, azok 1-2 hetet várhatnak ennek megkezdésével, amikor megérkezik a tavasz. A hőmérséklet emelkedésével sokkal könnyebb bármilyen böjtöt elkezdeni, hiszen ilyenkor automatikusan kevesebb táplálékra vágyunk és több folyadékot iszunk.

Általában az a tapasztalat, hogy azok fognak böjtbe, akik amúgy is egészségesen élnek, de persze vannak megtisztulni vágyók is. Mindenkinek maga számára kell megtalálnia a legmegfelelőbb böjtöt a saját szokásainak és egészségi állapotának megfelelően.  Mindenkinek arról érdemes lemondani, amit általában fogyaszt, de a káros szokásokról is érdemes megszabadulni (dohányzás, kávé, alkohol): a húsevőknek a húsról, a vegáknak a zöldségekről - na jó, nem... ;-))), a szénhidrátfüggőknek a kalóriadús szénhidrátokról. A megrögzött húsevőknek a húsról való lemondás is heti kétszer is nagy eredmény lehet.  Akinek nincs miről lemondania, az feltehetően egészségesen él! :-) 


A böjt helyett választhatjuk az egyszerűbb méregtelenítési módokat is, amelyekkel nem kell hosszú távra lemondanunk szokásainkról. Méregteleníteni lehet vízzel, különféle zöldség- és gyümölcslevekkel, gyógyteákkal, különféle készítményekkel.  Ezen a héten ezeket a módszereket vizsgáljuk meg.

Mitől aktív az árpa?

Hordeum vulgare L.

Az árpa több faját emberemlékezet óta termesztik, ezt bizonyítja, hogy az egyiptomi múmiák közt is találtak árpaszemeket. Kínában is már kr. e. II. században megbecsült eledel volt. Az árpa volt az első háziasított gabona a Közel-Keleten. Hippokratész gyógyeledelnek tartotta, a római gladiátorok rendszeres kásafogyasztók voltak, lovat is abrakoltattak vele. A Kánaán fontosabb növényei között Mózes is említi, ezért vallási jelentőséggel is bírt. Az árpasör volt talán az első alkoholos ital, amelyet az újkőkori emberek készítettek. Az egyiptomiak, a trákok, görögök és gallok már a legrégibb időben, a germánok pedig Tacitus idejében itták az árpa szeszes levét. Az árpát később  fizetőeszközként is használták. A magyarok körében már a honfoglalás kori konyha egyik alap-tápláléka volt.

A növény az északi hűvös, csapadékos tájakat kedveli. Az árpakenyér igen gyorsan szárad, ezért a termőterületén az árpát inkább kásaként fogyasztják. A malomipar hántolt árpát és árpagyöngyöt készít belőle, de a sör-, whisky- és a malátagyártás alapanyagául is szolgál. Sikértartalma miatt lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. Az árpa takarmánynövényként is fontos. A takarmányárpáknál a magasabb, míg a sörárpáknál az alacsonyabb fehérjetartalom a kívánatos.

Az árpa fogyasztását a burgonya és a búza szorította háttérbe, pedig tápértéke igen magas. Nyolc esszenciális aminosavat tartalmaz, továbbá B1-, B2-, B5-, B6-, E-vitamint; növényi olajat, keményítőt, szerves sót, rostot. Fogyasztásával jól szabályozható a vércukorszint, csökkenti a vér koleszterinszintjét, segít bizonyos bőrbetegségek gyógyulásában, a fogak épségének megőrzésében.  Rendszeres táplálékként javítja a bélműködést, segít megelőzni a székrekedést. Megfigyelték, hogy azokon a tájakon, ahol az árpa, akár egész gabona, akár liszt formájában főételként szerepel ott kevés a szívbeteg. Lassan felszívódó szénhidrát-tartalma energiát ad, és 24%-os glikémiás indexe miatt a zsírégető étrend alapvető alkotórésze. Kiváló fogyókúrához, mivel rendkívül magas enzim- és lassú égésű szénhidráttartalma szervezetünk számára magas energia- és egyenletes vércukorszintet biztosít, az elhízás vagy zsírlerakódás veszélye nélkül.

Árpagyöngy
Gersli (vagy fényezett árpa) a hántolatlan árpa, a zsidó konyha ismert alapanyaga. Főzik sóletbe, levesbe, különböző töltelékekbe.

Tibeti campa (tsampa)
A tibetiek legfontosabb és legismertebb étele a campa, a tibeti árpa (tibeti: nej) őrleménye. A szárazon vagy jakvajon pirított őrlemény külleme a magyarban a császármorzsát idézheti föl.

Belboula, árpa kuszkusz, tört árpa, árpatöret
Az észak-afrikai konyha leghíresebb alapanyaga. Hasonlóan használják, mint Ázsiában a rizst, szinte minden étkezésnél felbukkan. A kuszkuszt árpából vagy durumbúzából  készítik.

Aktív árpa formula 
Nagyobb mértékben tartalmaz esszenciális aminosavakat, amelyek fokozzák a sejtek anyagcseréjét, a méregtelenítést.


Receptek: http://receptek.tv/?oldal=14&q=%E1rpa&hol=a

Szezámmag, a magok királya

Szezámmagok

A szezámmagra úgy találtam rá, hogy a só helyettesítésének lehetőségeit kutattam. Arra nem is gondoltam, mekkora kincsre akadtam, hiszen magas kalciumtartalma miatt a tejtermékeket is pótolja, valamint zsemlemorzsa helyett panírozásra is kiválóan alkalmazható.   


A szezámmag és szezámolaj fogyasztása olyan ősi, mint a rizsfogyasztás,  5-6 ezer éves múltra tekint vissza. Először az asszír mitológiában jelent meg, amelyben az istenek a világ teremtése előtt szezámmagból készült bort ittak - ez sok mindent megmagyaráz. :-) A hindu mitológia szerint Jama istenség által megáldott mag a keleti világban a halhatatlanság szimbólumává vált. Kínában ötezer éve használják a szezámmagból sajtolt olajat tintához és főzéshez, a várandós asszonyok és a gyermekes anyák a legínségesebb időkben is kaptak egy adag szezámmagot.

Indiából Kínán és Japánon keresztül nagyon hamar elterjedt az összes mediterrán országban. III. Ramszesz idején már Egyiptomban is ültették, amelyről a hieroglifákon is megemlékeztek. A korai orvostudomány és a népi gyógyászat sok jó tulajdonsággal ruházta fel. Az agy, az idegszövetek és a szívizom erősítőjének tartották. Ezért krónikus fáradság, álmatlanság, szívbetegségek és a szexuális vágy csökkenése esetén ajánlották. Hippokratész is nagyra becsülte tápértékét, Galénosz pedig szezámot javasolt a szoptatós anyáknak, hogy ne apadjon el a tejük. A szezámmag szezamint és szezamolint is tartalmaz  ezekről úgy tartják, hogy megelőzik a magas vérnyomást, és segítenek a májnak a méreganyagok feldolgozásában. Az ókori görögök ezért halvát ettek alkoholfogyasztás után, akik igen gyakran áldoztak Dionüszosz oltárán.  A római katonákkal is mézzel elkevert szezámmagot etettek erejük és férfiasságuk növelése érdekében. 

Sesamum indicum

A szezám méteres magasságú trópusi lágyszárú növény, latin neve az indiai származásra utal. Toktermésében megérett magvaiból készül a világhíres szezámolaj, amely B-, D- és E-vitamint, értékes aminosavakat, foszforsavat és lecitint tartalmaz. A növényt könnyű termeszteni, inkább a betakarítás okoz gondot. A termést ugyanis rendkívül óvatosan kell eltávolítani a növényről, mivel a legkisebb rázkódásra a földre hullanak a magok. Erre utal a "Szezám tárulj!" varázsige az Ezeregy éjszaka meséiből. Ma a legnagyobb termelők: India, Kína, Mianmar, Szudán, Nigéria.

A szezámmag a magok királyának tartják, mert ásványi anyag tartalma nagyon magas. Nagy mennyiségű proteint és vasat tartalmaz, ezen kívül sok benne a kalcium. Kalciumban például súlyarányosan gazdagabb, mint a tehéntej (hétszer annyi kalciumot tartalmaz) és vetekszik a tehénsajtok kalciumtartalmával. A szezámin csökkenti a vér- és máj-koleszterinszintet. Ezt a bélből való koleszterinfelszívódás gátlásával és a májban lévő, koleszterinszintézist végző enzim működésének akadályozásával éri el. A szezámmag erős antioxidáns, gomba- és vírusölő hatású, és elősegíti a súlycsökkenést. A hasznos anyagok hatékonyabb felszívódása miatt érdemes megőrölni vagy mozsárban összetörni.

Tahini

A szezámmag több formában kapható: lehet hántolatlan, hántolt, pirított, illetve fekete. A péksüteményekhez általában hántolatlan szezámmagot használnak. Az előpirított szezámmagnak csodálatos illata van, de a csomag kibontása után hamar elveszti aromáját. Jobb, ha mindig a főzéshez szükséges mennyiséget pirítjuk meg. A fekete szezámmag kevésbé elterjedt, kissé erősebb aromájú és különösen finom olyan ételekben, ahol a magokat egészben fogyasztják (tehát nem pattog ki és nem őröljük meg mozsárban). Mindegyik fajtát (hántolatlan, hántolt fehér és fekete) piríthatjuk olaj nélkül, serpenyőben, grillezve illetve forró olajba dobva. Mindegyik módszer más illatot eredményez. Salátához talán a serpenyőben szárazon pirított fekete szezámmag illik a leginkább.

Halva

A tahini szezámkrém, amely őrölt szezámból, szezámolajból, vízből és tengeri sóból áll. Otthon is elkészíthető, de kapható készen is. Pirítósra kenve is fogyasztható.

A halva egy édesség, ami Indiából és Közép-Ázsiából ered. Ismert még Délnyugat-Ázsiában, Kelet- és Dél-Európában. Népszerű a Közel-Keleten és a Balkánon, de ismert a volt Szovjetunió  egyes területein is. Habár a hozzávalói nemzetről nemzetre változnak, az alap ugyanaz: szezámmag, cukor, méz és növényi olaj.

Szezámolaj

A szezámolaj fontos szerepet játszik az ayurvédikus gyógyászatban. Bőrre kenve segít megelőzni a bőrön található bakteriális fertőzéseket, s hatásos gyulladásgátlónak is tartják. Különböző olajok hatását összehasonlítva, a szezámolaj bizonyult a legeredményesebbnek a daganatos sejtek növekedésének megakadályozásában, amelyet a linolénsavnak köszönhetünk. Olaját egyre gyakrabban használja az aromaterápia hordozóanyagként. Sűrű, tömény illatú olaja eukaliptusz, rózsa vagy teafa olajával keverve masszázsolajnak kiváló. Napolajnak is használhatjuk. Méregtelenítő hatású, könnyen bejut a bőrbe és melegítő hatást vált ki. Leticintartalma miatt segít a bőr rugalmasságának megőrzésében. Antiallergén hatású.
Étkezéshez azért érdemes használni, mert a szezámolaj gazdag (41%) többszörösen telítetlen, omega-6 zsírsavakban,  és értékes antioxidánsokat tartalmaz (szezamol és szezamolin).  Nagyszerű E-vitamin forrás, amely antioxidáns és csökkenti a koleszterinszintet, de tartalmaz vasat, magnéziumot, kalciumot, cinket és B6-vitamint. Célszerű a hidegen sajtolt változatot választani. A világos színű szezámolaj alkalmasabb az olajban sütéshez. A pörkölt szezámból készült sötét olaj zöldséghez és húshoz hozzáadva hatékonyabb.

A lédús görögdinnye

A görögdinnye Dél-Afrikából származik, ahol különféle ízekben vadon terem. A Nílus völgyében i.e. 2000 évvel már termesztették, valamint az egyiptomi sírkamrákban is találtak dinnyemagokat. A 10. században Kínában kezdték termeszteni, és ma is Kína a legnagyobb dinnyetermelő ország. Európában a mórok terjesztették el 13. században. Amerikába a 16. században került, az indiánok kedvelt gyümölcse lett a Mississippi völgyében. Más források szerint az afrikaiak vitték magukkal Amerikába.

 
Jelenleg 1200 faja létezik: magnélküli, óriás (29-68 kg), sárga belű, sárga héjú, fekete héjú, narancs ízű, kicsi fehér belű, szögletes. Fajták: http://agsyst.wsu.edu/WatermelonPhotos.html

A görögdinnyét az ókori népek lázcsillapításra és a szoptató anyukák tejtermelésének növelésére használták. Hamar felismerték, hogy vízhajtó hatású, így nagyon hatékony a méregtelenítésben - segíti a vese és máj tisztítófolyamatait. Jól alkalmazható a diétában, mert dinnye 92%-a víz, alacsony a kalóriatartalma (29 kcal) és könnyen felszívódó gyümölcscukrot tartalmaz. Könnyű, rostban gazdag táplálék, lábadozónak is ajánlják. Akár meghűléses, akár reumatikus lázzal állunk szemben, a görögdinnye kálium és más ásványtartalma megtisztítja a vért, az A vitamin pedig meggyógyítja a gyulladásos betegséget, ami a csuklónkban vagy a test bármely más pontján van. De a felső légzőszervi panaszok kezelésében is hatásos. Magját ne dobjuk ki, mert vese- és cukorbajra javasolt főzetet készíthetünk belőle. Ehhez mindössze 2 evőkanálnyi mag kell, amit nagyjából egy bögrényi vízben 15 percig forralunk.

A paradicsomhoz hasonlóan sok likopin található benne, amely számos szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedés megelőzésében lényeges szerepet játszik. A kedvező élettani hatás legfőbb oka a likopinmolekula antioxidáns tulajdonsága. A likopin kétszer olyan gyorsan képes befogni a szabad gyököket, mint a sárgarépából és sütőtökből ismert β-karotin. A bőrben az UV sugárzás káros hatását elsősorban a likopin fogja fel. Vas, cink és szelén is található benne, kitűnő forrása a magnéziumnak, és a kalcium, magnézium aránya megfelel a felszívódási követelményeknek. Férfiaknak Viagra helyett is ajánlják.  

Dinnyeművészet: http://izismile.com/2009/09/24/watermelon_carvings_the_solucar_solar_power_plant_in_sanlucar_la_mayor14_pics.html

Olaszországban puding készül belőle mandulával, fahéjjal. A dinnye magoktól megszabadított húsát leturmixolják, a levet cukorral és kukoricaliszttel egy serpenyőben elkeverik. A keveréket nagy tűzön néhány percig főzik, folyamatos kevergetés mellett, amíg a puding élénkpiros színű lesz. Fahéjjal ízesítik, és amikor kihűlt, étcsokoládé-szeleteket és pisztáciát tesznek a tetejére. A tálalásig az ízeket hűtőben érlelik össze.

A húsán kívül a héja és magja is ehető. A kínaiak a héját zöldségként wokban sütik meg fokhagymával, újhagymával, de ragut is készítenek belőle, sőt savanyítani is szokták a dinnyehéjat. A dinnyemag zsírban és proteinekben gazdag. Rágcsálnivalót szárítás, sütés és fűszerezés után nyerhetünk belőle - a vietnamiak kedvelt csemegéje. Hazánkban a kandírozott dinnyehéj, a dinnyehéj befőtt és a kisdinnye savanyúság ismert.
Receptek: http://www.mindmegette.hu/kereses/recept/g%C3%B6r%C3%B6gdinnye
http://www.videkize.hu/kandirozott_dinnyehej