Oldalak

2012. november 11., vasárnap

Isteni csemege: a dió


Juglans regia
Kedves csemegénk, a dió, ünnepi sütemények elmaradhatatlan kelléke. A diófa pedig a kertek dísze, amelyet - ahogy mondani szokás - az ember az unokájának ültet. Szinte minden része hasznosítható. Árnyas lombja alatt megpihenhet az egész család, fáját a bútoripar hasznosítja, a levele és zöld burka ismert gyógynövények. A dió latin neve a Juglans, a Jovis glans, vagyis "Jupiter makkja", arra utal, hogy isteneknek való eledel. A dió termése, bármilyen furcsán hangzik is, zárt kupacsú makktermés. Hazánkban a legelterjedtebb a közönséges dió (Juglans regia), vagyis királyi dió. Őshonos fajta, kertekben, utak mentén gyakran ültetett fa. A dió szimbolikája is érdekes, a népmesékben és  -dalokban gyakran felbukkan. A dió a bölcsesség szimbóluma, a "kemény dió" nehezen megoldható feladatot vagy nehéz embert jelent, a "diófa alatt kötött házasság" pedig a titkos kapcsolatra utal. 

A dióbél fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, jótékony hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések esetén, ugyanis tele van telítetlen zsírsavakkal. Található benne E-vitamin, Omega-3 és Omega-6 zsírsav, kálium, magnézium és kalcium. Lábadozó betegeknek darált diót ajánlanak mézzel. Kalóriatartalma magas, régen a kolduló szerzetesek diót tettek a zsebükbe, ugyanis a túlélést segítette. 

A diófa leveléből és a zöld burkából készült tea emésztési zavarok, bélhurut, és bélférgesség ellen jó, magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlják. Májbetegségek és légúti megbetegedések, mandulagyulladás  esetén is használták. Jó gyulladáscsökkentő, de sejtkárosító hatása miatt azonban huzamosabb ideig nem ajánlott használni. Csersavhatása miatt levéldrogját felületes gyulladásoknál alkalmazzák külsőleg lemosásra, borogatásra. A legyek ellen dióágat tesznek az ablakba. A dióbél-gerezdeket elválasztó belső válaszfal ugyancsak gyógyhatású, teában, a szívkoszorúér betegségekre jótékonyan hat. Vértisztító tea készülhet diófakéregből is. A dióhéjtea Nógrád és Szabolcs Megyében ismert.

A dió festőnövény, legtöbbször a burkot főzik ki, ám a diólevélből világosabb színt kapunk. A diófa kérgéből barna festék nyerhető, a kifőzött dióhéjból pedig drapp. A megégetett csonthéj fekete festéket ad, amit régebben könyvnyomtatásra is használtak. A burok főzete hajfestékként is ismert.

2012. november 1., csütörtök

A töklámpások védelmében

Rettenetes Lajos 
A töklámpás készítését sokan idegen szokásnak szokásnak vélik, holott nagyanyáink és nagyapáink kedvelt hobbija volt gyerekkorukban. 

A különféle tökfajtákat Amerika felfedezése után honosították meg Európában a hódítók. Hazánkban a sütőtök termesztése a 19. században terjedt el. A falusi élet tréfás szokásaként sokan faragtak a tökből lámpást,   közepébe gyertyát tettek, és hosszan nézegették a gyertyaláng keltette fura árnyakat - köztük az én százéves nagyanyám is. A hosszú őszi estéken kellemes családi program volt a sütőtök faragása. Nevető tökfejjel kacagták ki a telet, a borongós időt. A lámpással bevilágítottak egymás ablakán, ijesztgették egymást, mókáztak. A kiszolgált töklámpást végül a disznók kapták meg csemegének.

Csillaglámpás
A töklámpás faragásának a szokása szerencsére napjainkban újraéled. A kreatív megoldásoktól a klasszikus díszítésekig sokféle lámpással találkozhatunk. A töklámpásnak nem feltétlenül kell rémisztőnek lennie, lehet vidám és aranyos figurákat is faragni. Az idei Töklámpás Fesztiválon népszerűek voltak a cicák, a nevető fejek és a mesehősök, többek között Elmo, a Barbacsalád, maga az Álomtündér, a Vasorrú bába, valamint az irodalmi hősök, Quasimodo és Frankenstein. Megjelentek a lámpásokon a modern élet szimbólumai is mint például az Apple logója, az Angry Bird, Hello Kitty, de volt meglepett menyasszony és felbőszült oroszlán is. Néhány karizmatikus darab itt látható:

Józsika, a fesztivál kedvence
Boldog cica
Vasorrú bába
Frankenstein
Szellempár

A részeges tök
Fekete macska

Mindenszentek és a halottak napja

2012. szeptember 19., szerda

A sokoldalú törökmogyoró

Corylus colurna
A törökmogyorót (vagy levantei mogyorót) sokan keverik az európai mogyoróval. Rendszertani szempontból rokon fajok, mindkettő a nyírfafélék családjába, azon belül a mogyoró nemzetségbe tartozik. Az európai (vagy közönséges mogyoró) cserje, egész Európában őshonos, a törökmogyoró 15-20 méteres fa, mérsékelt övi növény, Délkelet-Európában, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és Észak-Iránban honos. 

Főleg a dombvidékek és az előhegységek fája. Legfonotsabb termőhelye Törökország, ahol évezredek óta ismerik. Európában korán elterjedt, Angliában az első termesztett növények egyike volt, de az Egyesült Államokba is magukkal vitték a telepesek. Fény- és melegigényes, jól tűri a szárazságot és a gyenge talajokat, de a szennyezett, városi levegőn is megél. Ma leginkább díszfaként ültetik. Fája világos barna, alkalmas a bútorgyártásra és faragásra. A magyar királyi jogar nyele mogyorófából készült. Valamikor a puskapor gyártásához is a mogyorófa szenét használták fel.

A kétféle mogyoró termései is hasonlóak. A törökmogyoró makkterméseit ún. mirigyszőrös kopáncsok borítják, amelyek a közönséges mogyoróénál kisebb, 1–1,5 cm, kissé kúpos makkokat rejtenek. Vastag héja miatt nehezebb megtörni. Tápértéke és előnyös élettani hatásai azonban hasonlóak az erdei mogyoróéhoz. Az összes mogyorófaj közül a törökmogyoró olajtartalma a legnagyobb.  Az édesiparban inkább levantei mogyoró néven ismerik, kedvelt bonbon, csokoládé, fagylalt és krémalapanyag. Olaját fõzéshez, szépségápoláshoz használják, lisztje arcpakolásra alkalmas.

2012. szeptember 10., hétfő

Európai mogyoró vagy földimogyoró?

Az európai mogyoró és a földimogyoró két teljesen különböző növény, a mogyoró csonthéjas, a földimogyoró pedig hüvelyes. A kétféle mogyoró viszont nem csak nevében hasonlít egymáshoz, hanem tápanyag-összetételében is. De melyiket válasszuk? Annak ellenére, hogy a mogyoró őshonos, mégis a földimogyoró olcsóbb és nagyobb mennyiségben kapható. Mi lehet az oka? 

Corylus avellana
Az európai (vagy közönséges) mogyoró a nyírfafélék családjába tartozik. Európában őshonos, Skócia területén 9000 éves mogyoróleletet azonosítottak. A 16. század óta termesztik. Ma a legtöbb mogyoró Olaszországban és Törökországban terem. Sokan olasz mogyorónak is nevezik, de keverik a törökmogyoróval is, amely azonban rokon faj, csak az fán terem és rojtos kupacsokban. :) A mogyorót hazánkban elsősorban az erdőkben gyűjtötték, nagyüzemi termelésre alig van példa. A legjelentősebb ültetvény Balatonbogláron található.
A fajok többsége bokor termetű, néhány faj azonban fává cseperedik. Fény- és vízigényes, öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége. A teljes termés időszaka 15 év, utána a terméshozam folyamatosan csökken. 
A mogyoró a népi gyógyászatban gyógynövényként ismert. Barkáját légcsőhurut ellen, levelét és kérgét vérzés, sebek és hasmenés ellen, a termést vérszegénység ellen használták. A levél összehúzó, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású, hasmenések megszüntetésére teakeverékek alkotórészeként; külsőleg szájüregi gyulladások, ekcémás bőrbántalmak, lábszárfekély, visszérbántalmak és aranyér kezelésére alkalmas.

Arachis hypogaea
A földimogyoró vagy amerikai mogyoró a hüvelyesek rendjébe tartozik, trópusi, szubtrópusi területeken termő növény. Hő- és fényigényes, Paraguayban őshonos. A homokos talajt kedveli, nem igényli a tápanyagdús talajt, terméskor kifejezetten a szárazságot kedveli. A termés a föld alatt érik, mint a burgonya. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szárításra, mert a penészes földimogyoró fogyasztása veszélyes. Európában csak a 17. században kezdték meg a termesztését, míg Magyarországon az 1930-as évektől Medgyesegyháza környékén indult el e termesztése. Ma a világtermelés 41%-a Kínából származik, az Egyesült Államokból csak 6,8 %, mégis amerikai mogyoróként ismerjük. A kínai import mogyoró árában verhetetlen, a legtöbb magmixben a mazsola és a földimogyoró található a legnagyobb mennyiségben. 

Tápanyag-összetétel a két termésben:


Európai mogyoró
 (115 g)
Földimogyoró (115 g)
Kalória
772 kcal
862 kcal
Fehérje
17 g
40 g
Szénhidrát
19 g
22 g
Rost
11 g
14 g
Zsír
70 g
76 g
Cukor
5 g
6 g
E-vitamin
17,3 mg
10 mg
K-vitamin
16, mg
-
Vas
5,4 mg
2,2 mg
Kalcium
131 mg
87,8 mg
Mg
187 mg
253 mg
Foszfor
333 mg
572 mg
Kálium
782 mg
1045 mg
Telítetlen zsírok
61,6 mg
59,4 mg
Omega-3
100 mg
-
Omega-6
9007 mg
21859 mg

Forrás: http://nutritiondata.self.com

Tápanyag összetételében azonban az európai mogyoró verhetetlen, orrhosszal vezet a földimogyoró előtt. A mogyoró kalória-, szénhidrát, cukor és zsírtartalma alacsonyabb, mint az amerikai fajé. Vas és kalciumtartalma is magasabb, viszont magnézium, foszfor és káliumtartalma kevesebb.  A mogyorónak vitamintartalma is  magasabb. Fontos, hogy tudjuk, a szervezetünknek mire van szüksége. Az omega-3 zsírsavak viszont hiányoznak az amerikai mogyoróból, amelyek fogyasztását a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegség megelőzése ellen ajánlanak. 

A mogyoró fogyasztása magas kalória- és zsírtartalma miatt nagy mennyiségben nem ajánlott, viszont pár szem naponta kifejezetten ajánlott. 

2012. augusztus 16., csütörtök

Natúr padlizsánkrém


Natúr padlizsánkrém - ennyi az egész! 
A legtöbb belvárosi étteremben, kocsmában kapható előételként padlizsánkrém. Az erdélyi nyers vöröshagymás változat nálunk fokhagymával és valamiért sok majonézzel terjedt el.


A legegyszerűbb viszont a padlizsánt fokhagymával együtt sütni, amelyet később villával beletörünk. Így a fokhagyma kellemetlen tünetei könnyen semlegesíthetők, és íze természetes lesz. Sóval és majoránnával ízesítjük.

2012. július 22., vasárnap

Réti füzény

                         Lythrum salicaria
A réti füzény vagy piros füzény elterjedt növény az egész Kárpát-medencében. Eurázsia, Afrika és Ausztrália mérsékelt területein őshonos. Júniustól szeptemberig virágzik folyók, patakok mentén, mocsarakban és más nedves élőhelyeken. Hosszú szárain lilás színű fürtvirágzatot hoz, levelei lándzsásak, hasonlóak a fűzfáéhoz. Erre utal népies neve is: fűzfalevelű fű.


Már az ókorban is gyógynövényként használták. Plinius az ekcémára, Dioscorides a vérhas és hasmenés ellen ajánlotta. A 16. századtól  levével bőrt cserzettek, valamint kötelet és fát impregnáltak. Ehhez 1-3 gramm gyökeret 2 liter vízben forraltak fel. A konyhában piros levét cukor festésére használták. A  tanninok miatt a növény erős összehúzó, antibakteriális, vérzéscsillapító és vizelethajtó tulajdonságait  a 19. században a tífuszjárvány idején használták. Külsőleg sebek és aranyér borogatására is alkalmazták.  
Észak-Amerikába a 19. században került, ott elsősorban a méhészek kedvelik. Lila virágai kitűnő nektárt adnak a méheknek. Kertekbe dísznövényként is szívesen ültetik. 

2012. július 15., vasárnap

A sokszínű paradicsom

A paradicsom Közép- és Dél-Amerikában őshonos.  A szerelem almájának is nevezett növény a 16. században spanyol és portugál hódítók közvetítésével terjedt el Európában. Hazánkba a 17. században került, azóta szervesen beépült a magyar konyhába. Őshazájában rendkívül változatos terméseket találhatunk. Ezek egy része hibrid, másik részük viszont örökségparadicsom, vagyis ősidők óta létezik és emberi beavatkozás nélkül terem. Sajnos nálunk 90%-ban a szabvány méretű, piros, gumilabda alakú kapható. A különleges fajok magjai viszont több forrásból is beszerezhetőek hazánkban is. Szerencsére egyre többen termesztik a szokványostól eltérő paradicsomokat is.

A teljesség igénye nélkül összeszedtem pár forrást, ahonnan a magokat beszerezhetjük. Sokféle paradicsommag fekete, sárga, kicsi, nagy, csíkos, koktél, stb. kapható:


A Vetőmagkereskedés.hu-nál

A Mezőgazdaságibolt.hu-nál:

Kertimag - Budapesti Kertimag Vetőmag Kereskedelmi Rt.-nél: 

A Kertmester Gazdaboltban:

Stahl Direktnél:

A Bakkernél:

A Holland Vetőmagoknál:

A Zöldstúdióban:





Blogbejegyzés a különböző paradicsomokról:

A Fűvészblog korábbi bejegyzései:

2012. július 12., csütörtök

Cickafark

Achillea millefolium
A közönséges cickafarkot leginkább a női bajok gyógyítójaként emlegetik, de a férfiak számára is hasznos lehet. Latin neve Akhilleuszra utal, a trójai háborúban a sebek gyógyítására használták (Iliász 11. ének). A millefolium pedig a különös levélzetre utal, nevezik ezerlevelűfűnek is. Az őszirózsafélék családjába tartozik, évelő növény. A dombvidékektől a havasok aljáig legelőkön, erdők szélén sokfelé megtalálható. Jó szárazságtűrő, ezért a talajerózió megállításában fontos szerepe lehet. Az egész növény tartalmaz gyógyhatású vegyületeket. A  leveleket tavasszal, a virágokat "üde nyílásukban" kell gyűjteni. Júniustól októberig virágzik.
Teája étvágyfokozó hatású, javítja az emésztést, epehajtó és görcsoldó hatású. Vizelethajtó és vértisztító hatása miatt érelmeszesedés elleni teakeverékekben is szerepel. Görcsoldó és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt a nőknek menstruációs görcsök, erős vérzés és menopauza esetén segít. Férfiaknál prosztatabántalmakra is ajánlják. A belőle készült fürdő vese és hólyagproblémák, illetve aranyér esetén enyhíti a panaszokat. Borogatásként fogíny, szem és általános gyulladásokra alkalmazható.

2012. július 8., vasárnap

Sajmeggy

Prunus mahaleb
A sajmeggy sziklás területeken, ritkás erdőkben él, Dél-Európa hegyvidékein akár 2000 méter magasan is megtalálható. Közép- és Dél-Európában, valamint Kis-Ázsiában őshonos. A szakkönyvek először a 18. században említik önálló fajtaként. Élőhelyén kívül leginkább díszfaként termesztik, illatos virágai miatt különösen kedvelt. Latin neve az arab édes illatú szó jelentésére utal. Fája alacsony vagy sűrűn elágazó cserje, gyakran használják cseresznye- és meggyfák alanyául oltásra. Tavasszal sűrű fehér virágzata van, de jóval kevesebb termést hoz. Fokozottan önszabályozó, csak a megfelelő minőségű gyümölcsök érnek meg. 
A sajmeggy sajnos keserű, apró, vékony húsú, evésre kevéssé alkalmas. Inkább madáreledelnek vagy pálinkának való. A feketerigók kedvelt eledele, a fák elterjedésében is fontos szerepük van. Magját a déli országokban fűszerként használják, íze a mandulához hasonlít. Ez adja a török, görög és az örmény édes kenyér markáns ízét. A fájából pipát készítenek. A kéreg és a mag kumarint tartalmaz, amely gyulladáscsökkentő, nyugtató és értágító hatású. 


Képek a fa növekedéséről, virágzásáról és terméséről: