 |
| Hylocereus undatus |
A sárkánygyümölcs egyre gyakrabban bukkan fel a piacokon. Ez az érdekes gyümölcs pikkelyes külsejéről kapta a nevét. Elsősorban Közép- és Dél-Amerikában őshonos, de Ázsiában és Ausztráliában is szívesen termesztik.
A sárkánygyümölcs a pitajakaktusz termése. A kaktusz csak éjszaka virágzik, fehér, illatos virágait "holdvirágnak" vagy "az éjszaka királynőjének" nevezik. A kaktuszt különleges formája, virága és termése miatt dísznövényként is ültetik. A virága ehető, de teát is lehet belőle főzni.
A kaktuszokat az ültetvényeken alacsonyra metszik, hogy könnyebb legyen szüretelni. Több fajtája létezik, fogyasztásra leginkább a pirosat termesztik, de van sárga is. A savanyú pitaja közép-amerikai indiánok kedvelt eledele volt, különösen a Sonora-sivatagban. Az édes pitajának nevezett gyümölcs viszont egy másik kaktusz termése, íze leginkább a görögdinnyére hasonlít.
A pitaja húsa tele van magvakkal, hasonlóan a kivihez. A gyümölcshús közepesen édes, kalóriatartalma alacsony. A magok ehetőek, ízük a dióhoz hasonlít és tele vannak lipidekkel. Kockára vágva kiválóan illik koktélokba és gyümölcssalátákba. Kitűnő C-vitamin és antioxidáns forrás, de kalcium és foszfor is található benne. A pitaja segíti a nehézfém kiválasztást a méregtelenítésben, csökkenti a vérnyomást és jótékonyan hat a légúti megbetegedésekre.