A Bálint napot nem érezzük magyar ünnepnek, mert évekig nem ünnepeltük. Pedig számtalan magyar néphit, babona, jóslás kötődik hozzá. Ezen a napon nemcsak az emberek, hanem "minden madár társat választ", különösen a verebek. És nem utolsó sorban: Isten éltesse Bálint gazdát!
A magyar népi hagyomány szerint a Bálint napi időjárásból a várható termésre jósoltak: hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek.
Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg. Ma ezt nem javasoljuk. Bálint gazda szerint inkább tervezzük meg, nyáron milyen növényeket szeretnénk a kertünkbe. Ma inkább kotlóst ültessünk! :)
A gazdasszonyok Bálint napján ültették a kotlóstyúkokat: fészket készítettek a kotlósnak, tojásokat raktak alá, hogy azokat kiköltse, de csakis páratlan számú tojás kerülhetett a kotlós alá, mert így lett szerencsés a fészekalj. Ha a kotlós erre az időre kész volt kotlani, akkor bármilyen – liba, kacsa – tojást is kikelt.
Az ünnep az ókorba nyúlik vissza. Szent Bálint vértanú kivégzésének napja, 269. február 14., közel esik a római, pogány Lupercus pásztoristen ünnepének napjához február 15., amikor szerelmi sorshúzással boronálták egymáshoz az ifjú párokat, 496-ban Gelasius pápa elrendelte, hogy e szokás helyett inkább Szent Bálint legyen a házasságra készülők védőszentje.
De a magyar néphagyományban is van a szerelemmel kapcsolatos szokásoknak nyoma. A babonák legtöbbje fiatal lányoknak adott segítséget ahhoz, hogy találják, hódítsák és tartsák meg életük remélt párját. Például, ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket. Ha már megvolt a jelölt, olyan almát kellett fogyasztaniuk, aminek kilenc magja van. Amennyiben megették a gyümölcsöt, magvait pedig beleszórták a kiválasztott férfi zsebébe, a szerelem szinte biztosnak tűnt.
Balmazújvárosban és Debrecenben úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek. A hangonyiak (Borsod m.) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve. Balaton környéki adatok szerint a madarak és a tolvajok távol tartására metszették meg a szőlőföld négy sarkán a tőkéket. A Csongrád megyei Mindszenten még a madarak etetése is szokás volt, magokat, aszalt gyümölcsöt szórtak nekik. Ez a legjobb, amit ma tehetünk! :)