Oldalak

2010. december 12., vasárnap

Karácsonyi csillag, ázsiai fűszer és orvosság

Csillagánizs
Az adventi időszakban sok meseszerű dolog történik, különös színek, formák, illatok és ízek kerülnek elő. Az utcán megjelenő giccseket  leginkább a  természetes anyagokkal, például gyümölcsökkel és szárított  termésekkel tudjuk semlegesíteni. Százféle mézeskalácsreceptet végigböngészve kiderült, hogy a sütéshez csillagánizsra is szükség van.  Általában nem vagyok a fűszerkeverékek híve, 2-3 íz bőven elég, de a mézeskalács estében annyi mindent kellene összegyűjteni, hogy időt, energiát spórolunk meg vele. Érdekes, hogy nálunk a csillagánizs  leginkább a karácsonyi dekorációban és süteményekben jelenik meg, Kínában pedig az államilag készített tájékoztatófüzetekben immunerősítőként ajánlják.

Illicium verum
A csillagánizs (kínai ánizs vagy ánizscsillag), Dél-Kínában őshonos gyógy- és fűszernövény, amely egy örökzöld fának a termése. Londonba a Fülöp-szigetekről került, a 16.  században, Európában a 17. században terjedt el. Jellegzetes illatát és ízét a benne található illóolaj nagy részét kitevő anetolnak köszönheti. Jellegzetes aromája miatt kiválóan használható sütemények, gyümölcslevesek, kompótok, édes borok, likőrök és teák készítéséhez. Sokszor ánizs helyett  vagy azzal együtt használják, ízük hasonló, de a csillagánizs markánsabb ízt ad.

A hagyományos kínai orvoslás
görcsoldó hatása miatt ajánlja elsősorban reumatikus fájdalmak enyhítésére. Szélhajtó, ízjavító hatása miatt gyomorerősítő, étvágyjavító teakeverékek, fogkrémek és szájvizek alkotórésze. Az influenza megelőzésére is fogyasztják immunerősítőként, fő hatóanyaga, a sikimisav. Teáját méregtelenítésre is használják, a magokat étkezés után rágják, hogy javítsa az emésztést. 

Ázsiai rokona a japán csillagánizs (shikimi) mérgező növény, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Hasonlít a kínai változathoz, de kisebb és  illata kevésbé intenzív.  A nagyfokú hasonlóság visszaélésekre ad alkalmat, feldolgozva még nehezebb megkülönböztetni a kettőt. Méreganyagai ellenére gyógyászati célra mégis alkalmazzák a kínai orvoslásban: külsőleg felhasználva fájdalom csillapítására vagy bőrbetegségek kezelésére kiváló. A Tamiflu nevű madárinfluenza elleni védőoltás hatóanyaga  a sikimisav kinyerésével készül.  A japánok füstölőként használják.