A Palotanegyedben új termelői piac nyílt a Szent Rókus Kórház előtti sétálóutcában. A Palotanegyed, vagy más néven a belső Józsefváros, a Múzeum körút, Rákóczi út, József körút, Üllői út közötti része, amely nevét az 1848-49-es szabadságharc után itt épült főúri palotáiról kapta. Néhány híresebb közülük a Wenckheim-palota, amelyben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár működik, az Esterházy-palota, amelyben a Magyar Rádió Márványterme található, a Festetics-palota, ami az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemnek ad otthont, a Károlyi-palota a MÁV tulajdona, itt próbálnak a MÁV Szimfonikusok, a Bánffy-palotában pedig az ORTT működik. A többi palotát, mint például a Zichy-palota, Törley-palota, Almásy-ház, Zichy-palota, Desewffy-palota, a második világháború után kis lakásokra osztották, ma az egyszerű városi lakók, főként fiatalok és nyugdíjasok lakják. A Mágnásfertályként csúfolt városrészben termelői piac nyílt, ahova az őstermelők hozzák be portékáikat.
Zsuzsa építész, az egyik közeli épület felújításában vett részt, szombaton lekvárt, csatnit és biosütit árul.
A szomszéd pultban lapály sertésből készült kolbászt és csülköt árulnak.
A magyar lapály sertés jó húsadó fajta, nem zsírosodó. Fő követelmény a stresszmentesség, amely jó húsminőséget és vékony szalonnát eredményez. A boldog életű malacok szabad földön szerzik az ennivalót, nem karámba zárva hizlalják őket, ezért húsuk rendkívül finom és tetszetős.
Kolesza József őstermelőt a Teleki térről csábították át, kétségkívül a legkedvesebb, legtöbbféle terménnyel rendelkező árus. Saját terményeit fúrt kutakból öntözi. Fia szakács, ezért újabban fűszernövényeket is termel. A kerti munkához a hideg mentateát ajánlja, amely nem csak finom, hűsít és egészséges.
Yahya Szíriából érkezett, ott ismerte meg magyar feleségét, és onnan jött vele hazánkba termelni. A tojást 25 és 30 forintért árulják.
Egy termelői piac sincs zenészek nélkül, itt a Bangó Gipsy Show lép fel, akik Bangó Marikát, Bangó Margit lányát, kísérik a fellépéseken.
A vecsési savanyúságot Dornyák Péterék árulják, akik már a negyedik generáció óta foglalkoznak savanyítással. A jó, fokhagymás, kovászos uborkáért érdemes beugrani.
Vecsésről jött a szarvaspultos is, aki szarvaskolbászt, tepertőt és szalámit árul tepertős pogácsával. Kapható vörösboros szarvasszalámi is.
A gyógynövényes szörpök és szappanok Budaörsön készülnek. A piacot végigjárva be sem kell menni a boltba, szinte minden kapható, amire hét közben szükség lehet. A piac jóval olcsóbb is, hiszen a termelő egyben a kereskedő is, közvetlenül ő kapja a hasznot, így a kispénzű városlakók is sokkal jobban járnak. A termelői piacokat a 90-es évek elején az MDF-kormány is támogatta a rendszerváltás után, a mostani válságban is egy nagyon racionális megoldás a város és falu összefogására, egymás segítésére. Arról nem beszélve, hogy a zárkózottabb városi emberek így elbeszélgethetnek a termékekről, receptekről, a falusi élet szépségeiről.