Angyalgyökér, a vikingek ajándéka

Angelica archangelica

Az angyalgyökér Skandináviában őshonos, elterjedését a Vikingeknek köszönhetjük. :-) Neve görög eredetű, egy mítosz szerint Gábriel arkangyal ajánlotta a gyógynövényként való használatát. Izlandon vadon nő a természetben, és a legnagyobb mértékű bioaktív összetevőket is itt tartalmazza. A legtöbb gyógynövény a mediterrán vidékről származik, az angyalgyökér túlélő típus, átvészelte a Jégkorszakot. A második évben kétméteresre is megnő, szárából furulyát csinálnak a skandináv gyerekeknek.

A növény minden részét (gyökér, levél, termés) hasznosítják gyógyászati célokra. A gyökerét, a levelét és a termését az első év őszén illetve a második év tavaszán gyűjtik.

Az angyalgyökér jó gyomorerősítő és étvágyjavító gyógynövény. Bizonyítottan jó baktériumok, gombás fertőzések, sőt vírusos fertőzésekkel szemben. Az angelikából készített fürdő és bedörzsölőszerek jótékony hatással vannak a reumás panaszokra.

Fűszerként: az Észak-európai országokban levelét nyersen salátába, főzelékekbe teszik, szárát pedig sütemények díszítésére használják. Keserű italok alapanyaga. 

Aranyalma

Malus spectabilis

Ettetek már aranyalmát? A népmesékből tudjuk, hogy milyen értékes. Tündérszép Ilona éjjelenként aranyalmáért járt Burkus király kertjébe, de Árgyélus királyfi leleplezte és megszerette a holló képében járó lányt. Az aranyalma viszont nemcsak a mesében létezik! :-)  
Kínában őshonos, erre utalnak az angol és német elnevezések is: Chinese apple, Chinesischer Apfel. Eredeti élőhelyén vadalma, 500 és 2000 méter magasan terem, Európában már 1750 óta ismerik. Hazánkban elsősorban kastélyparkokba ültették. Az aranyalmafa kicsi, virága és gyümölcse is kiváló dekoráció a kertben. Elsősorban díszfaként ismert, de gyümölcse ehető, sőt finom! Virága bimbóként rózsaszín, kinyílva fehér.  Gyümölcse augusztus végén, szeptember elején érik, kicsit nagyobb, mint a cseresznye, kompótnak, levesnek is főzik. Panyolán pálinka készül belőle, amit a pálinkák királynőjének neveznek.